34. Fejezet

Miután megebédeltünk , felkísértem őket a szobáikba . Éppen leértem a lépcsőn , amikor kopogtak .

-Szia Danielle! Hogy vagy ?

-Szia! Köszönöm , jól .

-Gyere beljebb .

-Köszönöm.

Majd leültünk a nappaliban .

-Liam mesélt nekem erről a kórházas micsodáról…..

-Ohh…

-Szerintem jól tetted , hogy nem mondtad el neki. De viszont rosszul is tetted , mert nem mondtad el neki. Én mindkettőtöket megértelek . Nagyon remélem , hogy meg tudjátok majd oldani, mert tökre összeilletek. Én szurkolok nektek !

-Hát köszönöm.. De mikor tudnék vele beszélni? Azt hiszem nem nagyon kíváncsi rám…

-Most ! Elmegyünk hozzájuk! Biztos hogy szeretne veled beszélgetni! Láttam rajta . Na akkor benne vagy ?

-Igen . De előbb írok anyukáméknak egy levelet , mert már biztosan elaludtak , meg átöltözök .

-Oké .

Óvatosan felmentem a szobámba , előkerítettem egy papírt és egy tollat . Megírtam , majd átvittem anyu szobájába és leraktam az éjjeliszekrényére . Vissza szobámba . Felvettem a nemrég vett kék sortomat egy fehér alapú zöld feliratos pólómat. Megfésülködtem és felvettem még egy fehér cipőt .

-Készen vagyok! Mehetünk !

-Okés .

Kimentünk és elkezdünk sétálni .

-Amúgy mivel jöttél hozzánk ?

-Taxival . Oh ! Pont itt jön egy !

És Danielle leintette a taxit . Már perce mentünk, amikor a sofőr megszólalt .

-Elnézést , de te véletlenül nem Danielle Peazer vagy ?

-De igen . Én vagyok .

-A lányom nagy One Direction fan és te vagy a kedvence a fiúk barátnői közül . Mielőtt elmész , adnál egy autogramot ?

-Igen . Nagyon szívesen .

Mielőtt kiszálltunk volna , Danielle aláírt egy papírt .

-Hogyhogy nincs itt egy rajongó sem ?

-Úgy , hogy 2 szállodába jelentkeztek be , és a rajongók valószínűleg a másik szálloda előtt vannak .

-Legalább akkor most van egy kis nyugtuk .

-Hál’ Istennek igen .

-Közben beértünk a hallba .

-Tényleg ! Mi lenne , ha én lehívnám a fiúkat , Niall kivételével és csak ti ketten lennétek ! Na ?

-Húú!! Ez nagyon jó! Köszönöm szépen !

-Nincs mit !

-Szia Liam !

-Szia Danielle!

-Itt vagyunk Dorothyval a hallban , és arra gondoltam , hogy tudod , Dorothynak és Niallnek beszélniük kéne . És hogy ti lejönnétek , hogy ketten maradhassanak .

-Persze! Akkor nemsokára lent vagyunk . Szia.

-Szia.

*Liam szemszöge:

*Kopp-kopp*

-Szaba !

-Szia Harry .

-Szia .

-Figyelj Harry . Danielle és Dorothy lent várnak minket , aztán ha lementünk , Dorothy feljön Nialllel beszélgetni .

-És addig mi hol leszünk ?

-Azt nem tudom .

-Jó . Mindjárt megyek .

-Oké!

*Kopp-kopp*

-Ki az ?

-Liam !

-Gyere be !

-Ohh! Szia Eleanor !

-Hello!

-Le kéne mennetek a hallba Daniellehez , és Dorothy feljön Niallhez beszélgetni .

-Oké. *

5-10 perc múlva leértek . Nagyon jó volt velük találkozni , de nem maradtam sokáig . Elindultam felfelé .Borzasztóan izgultam .Megérkeztem az ajtó elé .Megpróbáltam hang nélkül kinyitni . Lábujjhegyen besurrantam és odalopóztam Niall szobájához .

-Szia . – mondtam , miután benyitottam .

*Niall halványan mosolygott*

-Szia .

-Niall , beszélnünk kéne ….

-Igen… Szerintem is…

-Én nem szerettelek volna megbántani ….Csak…

-Igen. Tudom. Megértelek . A helyedben én sem mondtam volna el .

-Akkor már nem haragszol?

-Dehogy!! Hogyan tudnék rád haragudni ?

És szenvedélyesen megcsókolt .

-Annyira rossz volt , hogy nem voltál mellettem . – mondta .

-Hát nekem sem volt könnyű ! 

5 komment után jön a következő rész :)