35. Fejezet

Sokáig beszélgettünk volna , ha anyukám nem hív fel . Azt mondta siessek haza , mert segítenem kéne .

-Sajnálom Niall , de muszáj hazamennem ….

-Hogyhogy ?

-Anyukámékat egy hete meglőtték az egyik bevásárlóközpontban…

-Mi ?! Arról hallottam de nem gondoltam volna …

-Pedig sajnos igen… Tényleg nagyon sajnálom !

-Ééés mi lenne ha ,

-Ha ??

-Én is elmennék segíteni ?

-Komolyan ? Eljönnél ?

-Persze !

Egy nagy lendülettel a nyakába ugrottam . Akkora lendülettel , hogy a földön kötöttünk ki . Csak néztük egymást , mire én megtörtem a csendet .

-Na mehetünk ?

-Ahha !

Adtunk egymásnak egy puszit  és kimentünk Niall szobájából .

-Hát a többiek hova lettek ?

-Elmentek valahova . Azt hiszem …..

-Ja . Oké .

Lementünk , hívtunk egy taxit , ami úgy 15 perc alatt haza is vitt bennünket .

-Megjöttem ! – kiabáltam .

-Oké! Gyere fel ! – kiabált vissza anya .

-Te is gyere . – mondtam Niallnek .

Felmentünk a lépcsőn és bementünk anyu szobájába .

-Szia anya ! Hogy vagy ?

-Szia . Hát nem valami jól , de megvagyok. És te ki vagy ?

-Oh! Elnézést ! Be sem mutatkoztam . Niall Horan vagyok .

-Véletlenül nem te vagy abban a bandában ?

-De , én vagyok.

-Dorothy nagyon sokat beszél rólad !

Niall rám nézett , erre én tisztára elvörösödtem.

-Tényleg ? Nem is tudtam ?

-Tényleg ! Be nem áll a szája !

-Jó anya !Elég lesz! – vágtam közbe . – És miben kéne segítenem?

-Csak ki szeretnék menni egy kicsit az udvarra .

-Rendben . És Benji ?

-Azt nem tudom.

-Akkor átmegyek és megkérdezem . Niall , te addig itt maradsz?

-Igen .

Átmentem Benji szobájába .  Az öcsém nagyban PlayStation2-zött .

-Hát te ? – kérdeztem tágra nyílt szemekkel .

-Mi van ?

-Te ennyire jól vagy ?

-Ehhez nem kell lábra állnom…..

-Tudom , de akkor is ! Te nem akarsz lemenni az udvarra ?

-Minek ?

-Mert anya le szeretne menni , és gondoltam megkérdezlek .

-Ööö…Oké .

-Akkor segítek lemenni , jó ?

-Oké.

Segítettem Benjinek lemenni , és mire kiértünk , anya és Niall már kint beszélgettek .

-Ti mióta vagytok itt ?

-Pár perce . – válaszolta anya.

Egészen sötétedésig kint beszélgettünk . Addigra már mindenki megéhezett ( főleg Niall ) . Besegítettük őket a nappaliba , aztán bementünk a konyhába .

-Na , mit szeretnél enni ? – kérdeztem Niallt.

-Bármit!

-Szűkítsd a kört .

-Valami gyorsat és finomat .

-Oké ! Akkor mondjuk…. Tojásrántotta ?

-Az jó lesz !

-Én csinálom , te pedig légy szíves vágj kenyeret és reszelj sajtot . Így jó lesz ?

-Igen . De előbb kérek egy puszit ! Ide ! – és a szájára mutatott.

-Csak egyet ?

-Hát ha többet kapnék , azt sem bánnám…..

Közelebb mentem és megpusziltam .

-Még egyet !

Megpusziltam . Ezt még több mint tízszer megismételte . Úgy a 15. után meguntam ( nem mintha nem szeretném ezt csinálni…)

-Na jó ! Nem lesz kész a vacsi !

-Hát rendben … -  közben egy nagyot sóhajtott .

Elővettem a hűtőből 20 tojást , felvertem , és elkezdtem sütni . Közben Niall vágott egy csomó szelet kenyeret és lereszelt egy nagyobb darab sajtot .

-Amúgy minek a sajt ?

-A rántotta tetejére . Miért ? Te még nem etted így ?

-Azt hiszem még nem .

-Akkor itt az ideje , hogy megkóstold !

Megterítettünk , elosztottam a kaját , ráraktuk a kenyeret és a sajtot az asztalra , majd kisegítettük anyuékat . Nagyban eszünk , amikor anya ezt mondja :

-Niall , szerintem te jófej vagy !

Majdnem megfulladtam .

-Ööö.. Hát köszönöm . Maga is nagyon szimpatikus .

-Szólíts csak Andreanak .

-Rendben .

Miután megettük , segítettem nekik megfürdeni . Amikor lementem hogy elpakoljak , az asztal már üres volt és Niall elmosogatott .

-Hűű! Köszönöm szépen !

-Nincs mit !

Hálám jeléül egy óriási cuppanós puszit kapott tőlem . Majd egymás után elmentünk zuhanyozni , átvettük a pizsijeinket , és felmentünk a szobámba aludni . 


5 komment után (amit ti írtatok) jön a következő fejezet :)